Városháza - Szentes

align=left A szentesi városháza azon középület, amelynek létesítését a legelsők között határozták el, különböző okok miatt mégis szinte utoljára valósult meg. A városi tanács már 1834-ben szükségesnek tartotta volna a meglévő városháza kibővítését, de sürgősebb ügyek miatt nem került rá sor.

1836-ban Szentes örökváltság révén úrbéres mezővárosból szabad paraszt-polgár várossá vált, 1848-ban pedig elnyerte a rendezett tanácsú városi jogállást. A kibővült közigazgatási feladatok ellátása érdekében már ekkor felmerült az igény egy új, központi fekvésű városháza építése iránt, de anyagiak hiányában a megvalósítás elmaradt. Az abszolutizmus éveiben a helyzet tovább romlott, mivel az addig használt épületet át kellett adni a császári hivatalok részére.

A városi hatóságok bérelt helyiségekbe kényszerültek volna, ezért Szentes Város Községi Választmánya 1858 januárjában határozatot hozott "egy emeletes, alól boltokkal, úgyszintén pénztári, levéltári helyiségekkel ellátott, felül pedig hivatalos szobákat tartalmazó új városház" építése tárgyában. A tervek elkészítésére Ybl Miklós nagyhírű pesti építészt kérték fel, aki a vázlatterveket 1859 decemberében megküldte.

align=right Az építkezés engedélyeztetése éveken át húzódott, de végül a kivitelezés a zavaros politikai viszonyok miatt elmaradt. 1869-ben Török János városi mérnökkel készíttettek tervet, mely egy meglévő épület bővítését jelentette volna emeletráépítéssel, de ez is megrekedt a tervezés stádiumában.

A megyeháza építésével párhuzamosan ismét komolyan felmerült az új városháza építése, annál is inkább, mivel a megyeháza céljára felajánlott telken álló városi épületeket, melyek több hivatalnak adtak helyet, záros határidőn belül le kellett bontani. A közgyűlés 1881 augusztusában határozatot hozott az új városháza építéséről, a tervek elkészítésére felkérve Makay Endre műépítészt, a megyeháza díjnyertes tervezőjét. Makay a terveket már az év végén bemutatta, az építési megbízás azonban váratott magára.

Az egyre tűrhetetlenebb helyzet megoldására számos elképzelés született. 1902-ben például felmerült, hogy az alig négy éve átadott Petőfi Szállót alakítsák át városházává. A terveket Nádas Aladár városi mérnök el is készítette, de az átalakítás túlzottan költséges lett volna, s egyébként is a városi szállóra és vendéglőre szükség volt. A képviselő-testület 1904 tavaszán megelégelte a dolgot, s utasította a tanácsot, hogy 90 napon belül tegyen javaslatot egy megfelelő városháza felépítésére. Ettől kezdve - bár sok akadály között - folyamatosan haladt a városházépítés ügye. A sok évtizedig nélkülözött új városháza ünnepélyes átadására 1912. május 27-én került sor.

align=left Az épület Kossuth térre néző főhomlokzatát eredetileg Szentes ősi pálmafás címere díszítette, amely 1945 után lekerült a helyéről. 1989 óta ismét látható a színes majolikából kirakott címer, alatta az 1836. évi örökváltság tényét megörökítő függőpecsétes márvány emléktábla, Vígh László alkotása (elhelyezve 1996-ban).

A városháza oldalhomlokzata előtt terül el a szépen parkosított Erzsébet tér, amelynek kialakítását a városháza ünnepélyes átadása után határozták el. 1926 óta a park közepén áll az I. világháborúban elesett szentesi hősök emlékműve (Pásztor János alkotása).
Település ismertető
  • Szentes

    Szentes város Magyarország dél-alföldi régiójában, azon belül Csongrád megyében, a Tisza és a Hármas-Körös...

Szentesi és környéki programok

Szállások Szentesen



és környékén


Telefon: (+36) 30 985 8991
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu